csokit�rt�net

Az azt�koknak �s a maj�knak k�sz�nhetj�k azt a felfedez�st, hogy p�rk�lt kaka�babb�l nagyon finom ital k�sz�thet�. K�s�bb, amikor viszont a maj�kat �s az azt�kokat felfedezt�k az eur�paiak, a kaka�bab a kontinens t�pl�l�kl�nc�ba is beker�lt.

1657-ben ny�lt meg az els� olyan bolt Londonban, ahol a nemess�g r�sz�re �rultak csokol�d�italt. 1659-ben a spanyol Maria Theresa inf�nsn� vitte a kaka�babot P�rizsba, ahol r�gvest meg is vizsg�lt�k az orvosi egyetemen. Im�dattal rajongt�k k�r�l, eg�szen addig, am�g el nem terjedt r�la az a pletyka, hogy szexu�lis ajz�szer (val�ban csak pletyka?). Az els� ennival� csokol�d�t 1819-ben gy�rtotta egy sv�jci fiatalember, de ez a csoki m�g nem volt �des. A vil�g legels� �des csokol�d�j�t Hollandi�ban �ll�totta el� egy Conrad Van Houten nev� f�rfi. �r�k h�la neki!

Csoki, te �des!

Ez a szerelem bizony m�r kora gyermekkorunkban meg�rint minket, amikor r�j�v�nk, hogy a kaka� finomabb, mint a tej. K�s�bb nyilv�nval�bb� v�lik, hogy a csokol�d� m�g a kaka�n�l is finomabb, m�r csak a nagy sz�mok t�rv�nye alapj�n is, hiszen t�bb kaka� van benne. A csoki k�l�nleges helyet foglal el az �let�nkben, mivel, ha r�gt�n a kezdetekt�l nem is tiltj�k, de legal�bbis korl�tozz�k a fogyaszt�s�t (Anyu otthon: ne egy�l annyi csokit, l�nyom, a spen�tot ki fogja megenni?), s �gy k�l�nleges k�pzetek t�rsulnak hozz�. Egyr�szt a b�n�, hogy m�r megint rosszat tesz�nk (de jaj, milyen �des is ez a b�n!), m�sr�szt viszont az �nnep�, mert ilyenkor valaki mindig megengedte, hogy egy kicsit t�bbet egy�nk bel�le, valaki mindig ezt adta, amikor azt akarta kifejezni, hogy szeret...
A csokol�d� szerves r�sze az �let�nknek. Lehet r�la vitatkozni, hogy eg�szs�ges vagy eg�szs�gtelen. Fogunk is, de ugyan ki �lln� meg, hogy k�zben be ne kapjon egy falatot bel�le?

Csokoholizmus: l�tezik?

Amikor k�ros szenved�lyekr�l besz�l�nk, mindig a doh�nyosokat, az alkoholist�kat �s a drogfogyaszt�kat emlegetj�k. De �let�nk �des b�ne is k�ros szenved�lly� v�lhat, m�g ha nem is besz�lnek r�la annyit: m�rt�ktelen �dess�gfogyaszt�snak h�vj�k. Az�rt vesz�lyes, mert hizlal, teh�t megterheli a sz�vet. Olasz kutat�k egyenesen azt �ll�tj�k, hogy a csokol�d�ban marihu�naszer� anyagok vannak, amelyek gyakorlatilag r�szoktatj�k az embert a csokiev�sre. M�s kutat�k ezt tagadj�k. A vita m�g nem d�lt el: a csokoholizmus azonban l�tezik.

Csoki: az �letelix�r

J� h�r az �dessz�j�aknak: harvardi kutat�k bebizony�tott�k, hogy havi n�h�ny szelet csokol�d� nemcsak megsz�p�ti, hanem meg is hosszabb�tja az �letet. K�zel 8000 ember �dess�gfogyaszt�si szok�sait vizsg�lt�k t�z �ven kereszt�l. Az eredm�ny azt mutatta, hogy azok az emberek, akik havonta csak n�h�ny szelet csokol�d�t ettek, �tlag egy �vvel tov�bb �ltek. Kider�lt ugyanis, hogy kb. 40 gramm csokiban annyi az antioxid�ns (cs�kkenti a r�kvesz�lyt �s seg�ti az eg�szs�ges sz�vm�k�d�st), mint amennyi egy poh�r borban. De csak�gy, mint a born�l, itt is �rv�nyes a r�gi mond�s: ami kism�rt�kben orvoss�g, az nagym�rt�kben m�reg!

 Tipp: tanul�s k�zben, illetve vizsga, dolgozat el�tt majszoljatok egy kis csokit. Fel�breszti az agyat, �s el�hozza az elsaj�t�tott anyagot

forr�s: necc.hu