Mit nevezünk drognak? |
|
|
|
Drognak nevezünk minden olyan anyagot, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak működését. Ez egy meglehetősen tág, elsősorban angol nyelvterületen használt definíció. Ennél szűkebben drognak, vagy pszichoaktív szernek azokat az anyagokat nevezzük, amelyek központi idegrendszerre hatnak és ezáltal megváltoztatják a szert használó gondolkodását, hangulatát, viselkedését, azt a módot, ahogyan a világot észleli.
A drog szó, vagy pszichoaktív szer kifejezés helyett gyakran használja a köznyelv a kábítószer fogalmat. Ez nem szerencsés, hiszen nem minden drog tekinthető kábító hatású szernek. Kábító hatásúak a szerves oldószerek, vagy az opiátok, viszont például a marihuána, vagy az amfetamin egészen más módon hat a szervezetre. Ezeket a szereket tehát nem szerencsés kábítószernek nevezni. A kábítószer kifejezés jogi és nem orvosi vagy gyógyszerészeti fogalom.
Hogyan csoportosítjuk a drogokat? |
|
|
|
Csoportosíthatjuk a drogokat a szerint, hogy legális-e a használatuk avagy tiltott. Ez a csoportosítás mindig az adott kultúrától, társadalomtól függ. Így míg Magyarországon az alkohol legális drog, addig mohamedán országokban tiltják a használatát. Magyarországon legális drog még a koffein (kávé), a nikotin (cigaretta), illetve a szerves oldószerek (szipu). Az hogy ezek a drogok legálisak az azt jelenti, hogy szabadon megvásárolhatók. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy feltétlenül kevésbé lennének károsak, mint az illegális drogok. Így például az alkohol egészségkárosító hatása sok illegális drognál jelentősebb lehet.
Sokan megkülönböztetnek lágy és kemény drogokat. A lágy drogok közé szokás sorolni a cannabis-származékokat, a marihuánát és a hasist. A felosztás alapját az a megfigyelés szolgáltatja, hogy a marihuána és a hasis használata, más illegális drogokkal összehasonlításban, kisebb egészségügyi kockázattal jár és kisebb a valószínűsége a függőség kialakulásának. Ennek ellenére ez a felosztás nem minden szempontból szerencsés. A megkülönböztetés azt a téves nézetet sugallhatja, hogy a lágy drogok esetében nem kell komoly veszélyekkel szembenéznünk. Bár súlyos pszicho-szociális problémák megjelenése ezeknél a szereknél valóban lényegesen ritkább, mint a heroin, vagy a kokain esetében, mégis ezen drogok esetében is kialakulhat függőség, illetve az életvezetést, a társas kapcsolatok rendszerét jelentős mértékben károsító napi használat.
A leginkább elfogadott és legegyértelműbb csoportosítás a drogok központi idegrendszerre gyakorolt hatása alapján történik. E szempont szerint három nagy csoport különíthető el:
- Stimulánsoknak nevezzük azokat a szereket, amelyek elsődlegesen stimulálják, gyorsítják, izgatják a központi idegrendszer működését.
- Ezzel ellentétben a depresszánsok,elsődlegesen nyugtató hatásúak.
- Végül pedig hallucinogéneknek vagy pszichedelikus szereknek hívjuk azokat a drogokat, amelyek elsődleges hatása a tudati működés, az észlelés, a gondolkodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása.
A stimulánsok közé soroljuk
az amfetamin-származékokat,
az ecstasyt (MDMA) és néhány rokon vegyületet (MDA, MDEA, MBDB),
a kokaint,
a nikotint és
a koffeint.
A depresszánsok közé tartoznak
egyes pszichoaktív hatású gyógyszerek (nyugtatók, altatók, szorongásoldók),
az alkohol, valamint
az opiátok (ópium, morfium, heroin, kodein, metadon).
A hallucinogén, vagy pszichedelikus szerek közé tartozik
az LSD,
a cannabis-származékok (ezeket gyakran külön csoportban szokás említeni),
a meszkalin,
a pszilocibin,
a DMT (dimetil-triptamin),
a DOM (dimetoxi-metilamfetamin),
a szerves oldószerek és
a PCP (phenciklidin).
A legális és illegális drogok
az utcán vásárolt illegális drogok soha nem tiszta hatóanyagot tartalmaznak, s a szer összetétele ismeretlen a használó számára. A legtöbb drog tartalmaz olyan higításra alkalmazott anyagokat, melyek egy része az egészséget közvetlenül, vagy közvetve veszélyezteti.
intravénás használat (injekció) => az esetleges szennyezőanyagok közvetlenül a vérkeringésbe kerülnek, fokozott veszélyt jelentve
intravénás használat (injekció) => a drog közvetlenül a véráramba és másodpercek alatt az agyba jut, ezáltal fokozottan fordulhat elő túladagolás
intravénás használat (injekció) esetén közös eszközök (fecskendő, kanál, drog, szűrő, stb.) használata => AIDS, hepatitis és egyéb fertőző betegségek
a droghasználat illegális cselekedet, fogyasztása, tartása a törvénybe ütközik
a drogok hatásai az adott szer jellegzetességein kívül mindig függnek a használó személy pillanatnyi állapotától (fáradtság, hangulat, evett-e korábban) és személyiségétől, valamint a környezet jellemzőitől (nyugodt, vagy izgató, barátságos, vagy ellenséges, ismerős, vagy ismeretlen környezet; egyedüli, vagy társas használat, barátokkal, vagy idegenekkel való használat, stb.) A nem megfelelő környezetben és nem megfelelő állapotban való droghasználat minden esetben növeli a használat veszélyességét!
a droghasználat (a legális és az illegális is) sok pénzbe kerül. Sokszor a drog megszerzéséhez szükséges pénz csak illegális úton teremthető elő. Máskor a szenvedélybetegségre költött pénz miatt más az egészség szempontjából alapvető fontosságú dolgokra (élelem, vitaminok, ruházat, lakás, stb.) nem jut elegendő pénz. A szenvedélybetegségre költött pénz sok családi vagy baráti konfliktus forrása lehet.
Tekintettel arra, hogy a drog által kiváltott hatás nagyon sok tényező függvénye, bármely drog akár egyszeri használatakor is felléphetnek a testi és lelki egészséget súlyosan károsító hatások.
AZ ILLEGÁLIS DROGOK
- opiátok, cannabis-szármzékok, LSD és egyéb hallucinogének (pszichedelikus szerek), amfetamin, ecstasy és rokon vegyületei, kokain
ha többet akarsz megtudni róluk (hatásuk, használatuk általuk okozta betegségek, tüneteik)
katt ide
A LEGÁLIS DROGOK
- nikotin, alkohol, oldószerek, gyógyszerek
ha többet szernél megtudni róluk
katt ide
Ha pedig segítségre wan szükséged ide fordulhacc :
katt ide |