A szimptotermlis mdszer
|
Szerz: Ethel Sloane |
Forrs: rszlet Ethel Sloane "A NÕ biolgija" c. knyvbõl |
Dtum: 2004-03-05 |
rtkels: Szavazatok szma: 89, rtk: 4.73 |
|
A szimptotermlis mdszer a naptrmdszer legjabb finomtsa. Tbb eljrs kombincijn alapul. Megfigyeli a peters idõpontjt, belertve az alaphõmrsklet vltozst, a mhnyaknyalka minõsgnek vltozst, a mhnyak helyzetnek s tapintanak vltozsait, a mhszj nyitottsgt s a peters egyb tneteit, mint pldul a peterskor jelentkezõ fjdalmat, a mellfeszlst s az dmt, amit a nõ maga vesz szre.
Az endocerviklis mirigyek ltal termelt mhnyaknylka vltozsokon megy keresztl a menstrucis ciklus folyamn. Kizrlag a nylka minõsgvltozsainak a megfigyelsn alapszik az gynevezett ovulcis mdszer vagy Billings-fle fogamzsgtlsi mdszer, amelyet az ausztrl John s Evelyn Billings dolgozott ki. A Billings-mdszer nem hasznlja a hõmrõt, a hõmrskletgrbt s a naptrt, de sajnos nem minden nõ szlel egyrtelmû vltozsokat a mh-nyaknylkban, illetve egyes ciklusokban szleli, mskor viszont nem.
A mhnyaknylka-mdszert nem nehz elsajttani. A nõnek meg kell tanulnia, hogy mikor szraz s mikor vizes a hvelyvladka, s meg kell tudni klnbztetni a ragads s nyls vla-dkot a csszs, jl nedvestõ vladktl.
Elõfordul, hogy a mhnyaknylka vltozsait a fehrnemûn lthat nyomokbl is meg lehet llaptani, de megbzhat informcit csak gy lehet szerezni, ha a nõ megvizsglja a hvelynylsban megjelenõ nyalka jellegt, sõt mg jobb, ha kt ujjval a hvelyen bell kitapintja. A mhnyak nylkatermelse a hormonlis vlto-zsokkal sszefggsben a kvetkezõkppen alakul:
1. Szraz napok, vagyis a kezdeti biztonsgos napok, amelyek kzvetlenl a menstruci utn vannak. A hvely bell nedves, de a szemremtest kimondottan szraz. A nõ nem rzi nedvesnek vagy skosnak a hvelyt, s nem lesz folt a nadrgon.
2. Korai preovulcis nyalka. A nyalka oplosfehr vagy srga sznû, sûrû, ragads, nyls. A nõ ragadsnak rzi a nylkt, s hatrozottan szleli, hogy van nyalka a szraz napokkal ellenttben. Ez a kevsb termkeny llapotot jelzõ nyalka napokig vltozatlan minõsgû marad, azutn talakul vizes nylkv.
3. Vizes nyalka - vkony, vizes, ttetszõ. Az sztrognszint magas, a mhnyakvladk mennyisge nõ, tltsz s magas a startalma. A peters idõpontjban a nyalka igen ttetszõ, olyan az llaga, mint a tojsfehrjnek, s a kpzõds cscspontjn nylkony. Ez azt jelenti, hogy a nylkt a hvelykujj s a mutatujj kz fogva hossz, tltsz vkony szll lehet kinyjtani. Ha ezt az tltsz nylkt veg trgylemezre kikenik, s hagyjk meg-szradni, akkor a mikroszkp alatt pfrnysze-rû formt lehet ltni a kikristlyosodott s miatt. Ezek a jelek igen termkeny idõszakot je-leznek — erõsen fnnll a fogamzs lehetõsge -, s a peters utn tbb napig megmaradnak.
4. Posztovulcis nyalka — ismt sûrû s ragads a progeszteron hatsra. Ez a viszkzus nyalka kzvetlenl a menstruci elõtt ismt tltszv s vizess vlhat, de ez a fzis nem mindig jn ltre.
A szimptotermlis fogamzsgtlsi mdszer megkvnja az alaphõmrsklet naponknti feljegyzst, a mhnyaknylka, a mhszj s a peters szubjektv jeleinek - fjdalomnak, a pecstelõ vrzsnek, a medence teltsgrzetnek s a mell feszlsnek - megfigyelst. A fogamzs elkerlse szempontjbl a ciklus elsõ t napja biztonsgos, feltve, hogy a ciklus sohasem rvidebb 26 napnl. Azutn nem kerlhet sor kzslsre a szraz napokon napkzben mindaddig, amg a nylkatermels elkezdõdik, mert az ond elfedheti azokat a jeleket, amelyeket a nõ meg akar figyelni a nap folyamn. Az jszakai nemi aktus megengedett. Miutn a vizes nyalka terme-lõdse megkezdõdtt, nem trtnhet sem kzsls, sem genitlis rintkezs. Ez a tilalom fennll mindaddig, amg hrom nap el nem telik az alap-testhõmrsklet megemelkedse utn, s a mhszj jra be nem zrdik s le nem szll, azonkvl a nyalka mennyisge le nem cskken, s „szraz" nem lesz.
|
|
Naptrmdszer |
|
|
Szerz: Ethel Sloane |
Forrs: rszlet Ethel Sloane "A N biolgija" c. knyvbl |
Dtum: 2004-02-06 |
rtkels: Szavazatok szma: 53, rtk: 3.98 |
|
Ahhoz, hogy a partnerek a naptrmdszert alkalmazzk - vagyis hogy kiszmoljk, melyek a termkeny napok, amikor kzslsre nem kerlhet sor -, nyolc hnapon keresztl fel kell jegyezni minden menstrucis ciklus napjainak szmt.
A vrzs els napja a menstrucis ciklus 1. Napja, s ettl szmtva tart a ciklus a kvetkez menstruci els napjig. Ha a n a ciklusok megfigyelsben eljut a 9. Ciklusig, akkor a kvetkezkppen szmolhatja ki a termkeny vagy a kzslsre nem alkalmas napok idpontjt: kivon 18 napot a legrvidebb ciklus hosszbl, s kivon 11 napot a leghosszabb ciklus napjainak szmbl. Pldul ha a nyolc ciklus folyamn a legrvidebb ciklus 24 napos, a leghosszabb 33 napos volt, akkor a termkeny napok, amelyek alatt kzslsre nem kerlhet sor, a ciklus 6. Napjtl (24 - 18) a 22. Napjig (33 - 11) tart. Ez a szmtsi mdszer azt felttelezi, hogy a peters a menstruci eltti 14. Napon kvetkezett be mind a legrvidebb, mind pedig a leghosszabb ciklusban, s azt is figyelembe veszi, hogy ebben az idpontban nmi eltolds is elfordulhat elre vagy htra, valamint figyelembe veszi a petesejt s az ondsejt lettartamt is.
A naptrmdszer llektanilag s lettanilag is kedvezbb akkor, ha a nnek rendszeresen 28 napos ciklusai vannak. Ebben az esetben a megtartztats idszaka rvidebb s a legtermkenyebb napok becslse is pontosabb. Fiatal nknl, menopauza eltti korban lvknl, szls, spontn vetls s mvi abortusz utn a ciklusok gyakran rendszertelenek. Emiatt a naptrmdszer nmagban nem alkalmas a fogamzsgtlsra s elavultnak tekinthet. Szerencss esetben is csak 60-80%-os hatsfok. |
|
A ritmus |
|
|
Szerz: Ethel Sloane |
Forrs: rszlet Ethel Sloane "A N biolgija" c. knyvbl |
Dtum: 2004-02-05 |
rtkels: Szavazatok szma: 27, rtk: 4.25 |
|
A ritmus sz rgebbi kifejezs arra a szletsszablyozsi mdszerre, ami a kzslstl val periodikus tartzkodst jelenti. "Termszetes szletsszablyozsnak", "termszetes csaldtervezsnek", "alaptesthmrsklet-mdszernek", "szmolsos", "naptrmdszernek" vagy "hmrs mdszernek" is nevezik. Nem hasznlnak semmilyen fogamzsgtl eszkzt, hanem ehelyett bizonyos megfigyelseket, technikkat s szmtsokat vgeznek a menstrucis ciklus "termkeny", illetve "biztonsgos" szakaszainak a megllaptsra.
Paul Ehrlich, a Stanford Egyetem biolgia professzora, a "Zr Npessgnvekeds" fogalmnak megalkotja szerint azok az emberek, akik a naptrmdszert alkalmazzk, egy id mlva szlk lesznek. Ez a vlemnynyilvnts a mdszer eredmnyessgt illeten taln igazsgtalanul slyos. Manapsg vannak olyan prok, akik kell odafigyelssel s egyttmkdssel olyan tkletes mdon alkalmazzk ezt a mdszert (tbb eljrst kombinlva), hogy igen sikeresen meg tudjk tervezni, vagyis ksleltetni vagy megakadlyozni a terhessget.
A fogamzs elkerlst clz eljrsok, amelyek lnyege az idszakos megtartztats, a kvetkez nhny felttelezsen alapulnak: 1. Ciklusonknt egyszer van peters, a kvetkez menstruci kezdete eltti 14. Nap krl. 2. A petesejt krlbell 24 ra hosszat letkpes s fogamzkpes. 3. Az ondsejtek maximlisan krlbell 72 ra hosszat maradnak letben a n szaportszerveiben, s kpesek arra, hogy megtermkenytsk a petesejtet.
Alap-testhmrsklet
|
Szerz: Ethel Sloane |
Forrs: rszlet Ethel Sloane "A N biolgija" c. knyvbl |
Dtum: 2004-02-07 |
rtkels: Szavazatok szma: 69, rtk: 4.56 |
|
Az alap-testhmrsklet-grbe ismeretben az idszakos megtartztats hatsfokt nvelni lehet. A naptrmdszerrel ellenttben, amelyet nagyon befolysol a ciklus rendszeressge, az alap-testhmrsklet lthatan, mrheten jelzi a peterst. Ekkor ugyanis az egszsges hatrokon bell megn a testhmrsklet a petesejtnek a petefszekbl trtn kiszabadulsakor vagy rviddel eltte. Az alaptesthmrskletgrbe hasznlatt a 11. fejezetben trgyaltuk, abbl a szemszgbl, hogy hogyan alkalmazhatjk azok a prok, akik gyermeket akarnak. Ahhoz, hogy az alaphmrsklet-mrst fel lehessen hasznlni a terhessg elkerlsre, az szksges, hogy a n-nek olyan ciklusai legyenek, amelyekben jl mr-het hmrskletnvekeds van, mert csak ek-kor lehet megllaptani a peters idpontjt. Ha kzsls nem trtnik a hmrskletemelkedst kvet hrom napon, vagyis a peterst kvet gynevezett posztovulcis idszak elrs-ig, amitl kezdve a fogamzs mr biolgiailag lehetetlen, akkor az alap-testhmrsklet-mrs gyakorlatilag teljesen megbzhat mdszere a szletsszablyozsnak.
Egy felntt, egszsges, petesejtet termel n-nl a havi alap-testhmrsklet-vltozs jellegze-tes ktfzis grbt r le kt menstruci kztt. Ha a testhmrskletet alapllapotban (legalbb hrom ra alvs utn, nyugalomban s brmilyen tevkenysg megkezdse eltt) mrik szj-ban vagy vgblben, a ciklus els napjtl kezdve a napi ingadozs 0,1—0,2 F, egszen a peters idpontjig. Akkor az alaphmrsklet kis mrtkben lecskken, nha nem is mrhet mdon, azutn hirtelen felemelkedik, amit hkiugrsnak neveznek. A legalbb 0,4 F testhmrsklet-emelkeds, ami legalbb hrom napig tart, azt jelzi, hogy a peters megtrtnt. Ez utn a hmrskletkiugrs utn egszen a kvetkez menstruci kezdetig, vagyis a kvetkez ciklus preovulcis (peters eltti) fzisnak a kezdet-ig nem szksges vdekezni a kzslsek alkalmval. Az alaphmrsklet-mdszer igen pontos betartsval nagyon eredmnyes a fogamzs-gtls.
A gyakorlatban elfordul, hogy nehz felis-merni az alap-testhmrsklet-kiugrst. A hmrskletnvekeds esetleg nem egy nap alatt jtszdik le, hanem fokozatosan emelkedik t-hat napig vagy lpcszetesen n tbb vzszintes szakasz kzbeiktatsval, vagy cikcakkban - kisebb fel-le ugrlsokkal — halad felfel egy hten t. Betegsg, lmatlan jszaka vagy elektromos melegttakar alatti alvs is megbolygathatja a grbt. Br ugyanaz a varici nem felttlenl jele-nik meg minden hnapban, minden nnek ltalban megvan a sajt jellegzetes, egyni alaphm-sklet-grbje, ezrt meg kell tanulnia a sajt grbe jenek alakjt
Ha egy ciklus alatt elmarad a peters, akkor nem lehet hmrskletnvekedst szlelni. Ilyen krlmnyek kztt az egsz hnap sorn arra vrni, hogy mikor kerlhet sor a kzslsre, nem ppen kellemes, de arra nincs md, hogy ki lehessen biztosan derteni, hogy a peters csupn csak ksik, vagy pedig teljesen elmaradt. Moghissi 1976-ban kzlt egy tanulmnyt 30 egszsges menstrul nrl, akik feljegyeztk sajt alaphmrsklet-grbjket, s ugyanakkor sor kerlt sztrogn, progeszteron s luteinizl hormonszintjk vltozsnak mrsre. A hor-monszintek vltozsa azt jelezte, hogy a 30 n kzl 27-nl volt peters, viszont az alaph-mrsklet-grbe emelkedse csak 21 esetben fordult el a peters idejn. Nyilvnval, hogy az alaphmrsklet-nvekeds elmaradsnak nem szksgszer velejrja a peters elmara-dsa.
Az alap-testhmrsklet-mdszer f htrnya az, hogy a peters idpontja elre nem llapthat meg belle. Csak azt jelzi, hogy a peters mikor kvetkezett be. A teljes biztonsg kedvrt a kzslseket a kvetkez menstrucis peri-dust megelz 10-12 napra kell korltozni. Ahhoz, hogy a vdekezs nlkli kzslsekre alkalmas napok szmt nvelni lehessen, az alaptesthmrsklet-mdszeren kvl ms mdszereket is kell alkalmazni, hogy jobban meg lehessen hatrozni a biztonsgos vagy medd napokat a peters eltt.
Coitus interruptus (megszaktott kzsls)
|
Szerz: Ethel Sloane |
Forrs: rszlet Ethel Sloane "A N biolgija" c. knyvbl |
Dtum: 2004-03-24 |
rtkels: Szavazatok szma: 357, rtk: 3.40 |
|
A coitus interruptus latin kifejezs azt jelenti, hogy a hmvesszt az ejakulc megtrtnte eltt a frfi visszavonja a hvelybl. Kznapi nyelven ez azt jelenti, hogy „idben kihzza", vagy gy lehet lefordtani, hogy „ne aggdj, vigyzni fogok". Ez a legsibb, legjobban ismert s a leginkbb alkalmazott mdja a terhessg megelzsnek vilgszerte. Nem ignyel semmifle eszkzt vagy elkszletet, olcs s mindig rendelkezsre ll, rtalmatlan az egszsgre, s csak az adott alkalomra szl, viszont van egy nyilvnval htrnya - tbbnyire kevsb eredmnyes, mint a tbbi mdszer.
A mdszer azt kvnja meg, hogy a frfi telje-sen kihzza a pniszt a hvelybl az orgazmus eltt, s az ejakulci a hvelynylstl tvol tr-tnjk. Az ejakultum els nhny cseppjben a legnagyobb az ondsejtek szma, s ha egy ke-vs preejakultum (elvladk) kijut a hgyveze-tkbl az orgazmus eltt, akkor a fogamzs mr megtrtnhet. (Margaret Nofziger szavaival lve: „A frfi olyan, mint egy kosrlabdz - pattog-tatja a labdt, mieltt rdobja.")
Nyilvnval, hogy ez a fogamzsgtlsi tech-nika nem olyan j, mint a tbbi, br taln al-becslik az eredmnyessgt, s tlbecslik az esetleges fizikai s pszicholgiai problmkat. A pszichiterek, az urolgusok s a szexolgusok arra figyelmeztetnek, hogy komoly kvetkezm-nyei lehetnek a rendszeres kzslsmegszakts-nak. Azonban nincsenek alapos bizonytkok ar-ra vonatkozlag, hogy a frfinl korai ejakulci-t, a nnl medencei vrbsget vagy brmi ms nyilvnval problmt okozna.
Ha egy pr a coitus interruptust rendszeresen alkalmazza, akkor valsznleg kialaktotta a sajt gyakorlatt, amely mindkettjk szmra kiel-gtnek bizonyul. Valban szigor nkontrollt ignyel akkor, amikor a kontroll kikapcsolsa l-talban a nagyobb rmszerzs forrsa. A n esetleg nehezebben jut vissza a nyugalmi llapot-ba, s aggdik amiatt is, hogy a frfi idben meg tudja-e szaktani az aktust. Ha a pr gy dnt, hogy a frfi vllalja teljes egszben a felelssget a fogamzsgtlsrt, s ezt a mdszert alkalmazza, akkor kevesebb magszaktott kzslssel s tbb bkvel jr, ha a frfi kondomot hasznl. |
|
forrs: www.sexualitas.hu |
| |